Lezárult az Új Duna-híd úthálózatának második szakaszára vonatkozó társadalmi egyeztetés

Lezárult az Új Duna-híd úthálózatának pesti nyomvonalára vonatkozó társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat

Miért lesz jobb a közlekedés Budapesten a hídnak köszönhetően?

A Galvani út vonalában megépülő Új Duna-híd átadását követően akár napi 50 000 gépkocsival csökkentheti a belvárosi hidak forgalmi terhelését azáltal, hogy tehermentesíti a Rákóczi hidat, így az nagyobb mértékben lesz képes forgalmat átvenni a többi belvárosi hídtól. Az Új Duna-híd által megteremtett új közlekedési kapcsolat emellett jelentősen lerövidíti azokat az útvonalakat, ahol ma a közlekedők nagyobb kerülőkre kényszerülnek, ezáltal felesleges időt, energiát, járműkilométert takarít meg. A híd így jelentősen hozzájárul nemcsak a belváros forgalomcsillapításához, hanem a déli városrészek jobb összekapcsolásához, a főváros és agglomerációja egészének hatékonyabb közlekedéséhez is. A híd révén megspórolt járműkilométerek együttesen annak felelnek meg, mintha naponta 14 000 autó el sem indulna a fővárosban. Ezek azok az érvek, amelyek miatt 2020. február 27-én a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Fővárosi Önkormányzat és a Kormány közös döntéshozó szerve megerősítette az Új Duna-híd megépítésére vonatkozó korábbi döntést.

Mit gondolnak a válaszadók a hídhoz tartozó úthálózat budai szakaszáról?

A fenti pozitív hatásokat az Új Duna-híd akkor tudja elérni, ha a hídhoz megfelelően kiépített úthálózat is kapcsolódik, mely alkalmas a forgalom elvezetésére. A hídhoz kapcsolódó úthálózatot két szakaszban tervezzük. Az első, a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos úti csomópontig tartó szakasz nyomvonaláról már döntés született, ennek tervezése folyamatban van, a terveket 2020 szeptemberében társadalmi egyeztetésre bocsátottuk. Az egyeztetés legfontosabb eredménye, hogy az 5459 kitöltő 84%-a teljes mértékben egyetért a híd révén megvalósuló forgalomcsillapítással, a híd és az úthálózat alapvető kialakítása pedig megfelel a válaszadók igényeinek: a villamos, a széles kerékpárút és járda, valamint az út melletti fasorok és lineáris zöld park kialakítását a válaszadók 84-90%-a támogatja. Az egyeztetés során tett javaslatok figyelembevételével a tervezés folytatódik, a híd kivitelezéséről 2021 végén várhatóan döntés hozható.

Milyen lakossági egyeztetés történt a híd pesti úthálózatát illetőleg?

Az úthálózat második, a Gubacsi út-Illatos úti csomóponttól az Üllői útig tartó szakaszának nyomvonaláról még nem született végleges döntés. Erre a szakaszra vonatkozóan a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a már idézett 2020 februári határozatában hat nyomvonalváltozat vizsgálatát és társadalmi egyeztetését írta elő. A nyomvonalváltozatok közül négy a Határ utat, kettő pedig a Ferencvárosi rendezőpályaudvart és az Ecseri utat érinti. A nyomvonalváltozatok vizsgálatával és társadalmi egyeztetésének lefolytatásával a Budapest Fejlesztési Központot bízták meg. 2020. augusztus végére elkészítettük a kapcsolódó döntéselőkészítő tanulmányt, és annak tartalmát az érintett IX., X., és XIX. kerületi önkormányzatok, valamint a Fővárosi Önkormányzat számára, továbbá több civil szervezet számára szeptember elején bemutattuk. A széleskörű társadalmi egyeztetés 2020. szeptember 25-én indult, a BFK ezen a honlapon tette közzé a tanulmány teljes tartalmát, szemléltető ábrákkal, rövid összefoglalókkal segítve a műszaki dokumentumok megértését. 2020. október 12-én külön online lakossági fórumot is szerveztünk a témában.

Ezzel egyidejűleg kérdőíves felmérést is indítottunk, melynek kitöltésére közel egy hónapon keresztül, 2020. október 20-ig volt lehetőség. A kérdőívet 2227 fő töltötte ki, közülük 1027 fő valamelyik nyomvonalváltozat közvetlen szomszédságában lakik, 704 fő pedig rendszeresen a területen közlekedik. A felmérés eredményeit lakossági csoportok szerint elkülönítve elemeztük, külön kimutatva, melyik nyomvonalváltozatról mi a véleménye azoknak, akik annak közvetlen közelében élnek.

A hat nyomvonalváltozat a következő:

1. verzió: A Kiserdő szélén, részben fedett alagútban vezetett nyomvonal

2. verzió: A Kiserdő szélén, hosszabb szakaszon fedett alagútban vezetett nyomvonal

3. verzió: A Határ út alatt, alagútban vezetett nyomvonal

4. verzió: A Határ út felszínén vezetett nyomvonal

5. verzió: A ferencvárosi rendezőpályaudvart hídon keresztező, Ecseri úti nyomvonal

6. verzió: A ferencvárosi rendezőpályaudvart alagútban keresztező, Ecseri úti nyomvonal

Az elemzés legfontosabb eredményei a következők:

A kitöltők az útvonal folytatását, azaz a második szakasz megépítését alapvetően támogatják.

Természetesen a támogatottság az itt közlekedők körében nagyobb, mint a környéken lakók körében, ugyanakkor ez utóbbi csoportra is igaz, hogy az itt élő válaszadók alapvetően inkább helyeslik a folytatást, hiszen ennek elmaradása esetén a híd forgalma kiépítetlen utakon, a lakóterületekre beszivárogva haladna az Üllői út irányába.

A felszíni megoldások semmilyen érintetti csoport körében nem támogatottak, jelentős elutasítottságuk van nemcsak a környéken élők, de az itt közlekedők és a fejlesztéssel nem érintettek körében is.

A Ferencvárosi rendezőpályaudvart keresztező Ecseri úti két változat (5-6. verzió), valamint a Határ úti felszíni változat (4. verzió) általánosan elutasított minden célcsoport körében. Az Ecseri úti változatokat még a Határ úti változatokban érintett kitöltők is elvetik, hiszen ezek amellett, hogy irreálisan drágák, megépülésük esetén jelentősen ronthatják a környezetükben élők életminőségét. A Kiserdő területét érintő, részben nyitott alagútban vezetett, úgynevezett 1-es verzió elutasítottsága szintén magas, ezt a válaszadók félmegoldásnak gondolják.

A Fővárosi Önkormányzat által az FKT ülésén a vizsgálandó változatok közé javasolt Ecseri úti 5-ös és 6-os számú változatok (ferencvárosi rendezőpályaudvaron keresztül) további vizsgálatát nem tartjuk lehetségesnek, és nem látjuk szükségesnek. Ennek oka, hogy mind az érintett lakosság, mind az összes kérdőívet kitöltő körében, mind a kerületi önkormányzatok részéről rendkívül nagy az elutasítottságuk.

A közzétett ábrák az összes kitöltő válaszait, a Határ úti verziók érintettjeinek és az Ecseri úti verziók érintettjeinek, valamint az itt rendszeresen közlekedők válaszait mutatják. Részletesebb elemzés a részvételiségi jelentésben olvasható.

Két olyan változat van, amely a válaszadói csoportok körében a válaszok alapján mérlegelés tárgyát képezheti: az egyik, a 2-es változat, amely egy a Kiserdő szélén vezetett alagút megépítését jelenti, a másik, a 3-as változat, amely a Határ út mai nyomvonala alatt vezetett alagutat jelenti. A kettő közötti különbség abban áll, hogy míg a Kiserdő alatt vezetett alagút távolabb van a Határ úti házaktól, de érinti az erdő területét, addig a Határ út alatt vezetett alagút esetén az erdő érintetlen marad, viszont az út közelebb kerül a házakhoz. A 2-es verzió változatának tekinthető a Wekerlei Társaskör Egyesület által felvetett, Illatos-árok mentén húzódó, a Kiserdőn keresztül vezetett nyomvonalterv is, melyet a civil szervezet kérésére szintén megvizsgáltunk, a vizsgálati eredményeket ezen az oldalon letölthető dokumentumként közzétesszük.

A két verzió közül valamennyi válaszadói csoportban a 3-as verzió élvez nagyobb támogatást, a lakossági igényfelmérés eredménye, a kitöltők válaszai alapján tehát a Határ út alatt épülő, a Kiserdőt érdemben nem érintő alagút a leginkább preferált műszaki megoldás.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ennek a változatnak a kapcsán nem lenne fontos több műszaki kérdés megnyugtató tisztázása, például az alagút bejárati-kijárati szakaszainak megfelelő kialakítása, a sokáig tartó kivitelezés megfelelő szervezése, vagy a Wekerletelep örökségi értékű házainak statikai védelme kapcsán. Ezért ezeknek a kérdéseknek a további előzetes vizsgálatát is elvégeztük november folyamán.

Mikor születhet döntés a nyomvonalváltozatokról?

A nyomvonalváltozatok vizsgálatára és társadalmi egyeztetésére vonatkozó, az FKT határozatban előírt feladatát a Budapest Fejlesztési Központ határidőre elvégezte, és ennek eredményeit 2020. december 15-én az érintett önkormányzatok számára bemutatta. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésezési rendje módosult, a döntés az eredeti, december 31-es határidőre nem született meg.

A pesti nyomvonal döntésre érett

Fontos azonban látni, hogy amennyiben az úthálózat 2. szakaszáról nem születik időben döntés, olyan helyzet állhat elő, hogy a híd már megépült, átadták, az úthálózata viszont nincs teljesen kész. Ennek minden káros hatása ekkor az érintett lakóterületekben jelentkezne. A BFK szakmai álláspontja szerint a nyomvonalváltozatok közötti döntés meghozatalához minden szükséges információ rendelkezésre áll, ezért javasoljuk, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a kérdést valamelyik soron következő ülésén napirendre vegye, és hozzon döntést ebben az egész Budapest és agglomerációja fejlődésére kiható ügyben.

Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója részletes levélben foglalta össze az FKT döntése alapján lefolytatott társadalmi egyeztetés eredményeit, mely alapján Fürjes Balázs, az FKT alelnöke és Budapest és az agglomerációs fejlesztéséért felelős államtitkár levélben fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, kezdeményezve a döntés meghozatalát a nyomvonalról. A levelek az alábbiakban letölthetők.